Balogh Anikó - Tinta (vers)
Tinta
Tintával véstél szívemre minden szót,
Nem is láttam soha hozzá foghatót.
Égetett és fájt mikor tetted,
Mikor elrontottad, reméltem újrakezded.
Tintával töltötted ki, amit én mással nem tudtam
Az mégjobban fájt, majd belepusztultam.
De tetszett, mert még nem láttam ilyet,
És úgy tűnt lelkedet beleviszed.
De később ha tintával írnál belém,
Nem fog menni, mert szívemet védeném.
Nem fog menni, mert elfogyott a tinta
S nincs már meg a régi, tökéletes minta.
Balogh Anikó
Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:
