Barsi Tímea - Marcangoló


Marcangoló

Úgy mennék, szaladnék a gyökereimhez visszasuhannék,
de a gyerekeim ezt vajon megértenék?
a szívüket a félelem elöntené?
Vajon nekik az Otthon szintén egy biztonságot nyújtó menedék?
ahová bár nem születtek
de szívesen visszamennek? 

Oh nem! ők már egy más nemzedék,
más értelem, más ellenérv.
Maradni kell bár nehéz a szív szava, 
a fej viszont ama: húzzad húzzad a keresztet Anya! -
nekik ezzel csak jót tehetsz! -
De hol vagyok én? a sóvárgás elemészt
a lelkemben krátert ekéz. 

Nézd az arcukat megérted,
a három szempárt mely rám réved.
Anya, miért vagy szomorú?
itt a karunk koszorú, körbefon, átölel, értünk tudod küzdeni kell.

Lelkemet feltölti, magasba emeli, lábaimat lépésre ösztönzi.
Haladj a választott irányon, de soha ne térj le a sors által adott ágon!
 
Barsi Tímea


Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:
  

1 hozzászólás


  • Barsi Lászlóné

    ez a vers nagyon megható és tiszta szívű. igen mi nagyon szernénk ha ti élnétek velünk örökre .oh bárcsak így lenne a boldogságtól ordítanék .puszi anya


Hozzászólok