Csers - Szeretet


Szeretet

A valóság távolodik, mink is,
Nem egy szép melódia jön véle,
Tudom, nem vagyok tökéletes, hisztis
Hm, talán ez a hazugságok mélye?

Tudom, néha elég nehezen érthető ember vagyok,
Talán nem néha hanem mindig, versekkel is felhagyok,
Őrület nem igaz?
Ébresztő romhalmaz.

Sebek nyílnak a hátamon, utam folytatom,
Elesek, utam szétnyíl, jön az aggodalom,
nyugalom, jól vagyok, hagyjuk, mozgalom.
Nem kell már sok idő, hogy lásd, én alszom.

S, mikor szememre jő, a túlvilági mámor,
amikor koporsómra ömlik a könnyzápor
mit ér ott már a szeretet?
Elmúlt, meghagyta sebeket,
Mondja meg valaki, ki járt jól ezzel?
Nem tudsz semmit még, de megérted mikor öregszel,
Hogy nem elég az, ha mindent beleadsz lelkeddel,
Valahol mindig üres leszel s, észreveszed, vérzel.

Mert míg a szív s, érzelmei, sóvárog
Addig szeretet, a fájdalom lángjaiban lobog.

Csers
 
Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:
vates irodalmi pólók női kollekció  Vates irodalmi pólók férfi kollekció

Hozzászólok