Géczi Lajos - Magány

Magány
 
Itt töprenkedek. A komoly sötétség elnyel.
Csak a hold leskelődik, majd azután elmegy.
Mert megunta már a várakozást, így hát szomorúan
Lehajtom fejemet, falhoz tapadok. A magányba behúzkodtam.

Nincs életjel. Az utca meredten mozdult az éjszakában,
Szürke ballonkabátot és sárga inget hordott, álruhában.
Ujjaimmal végig simogatom a nyirkos, kopott padokat,
Hát csak összeszedem minél hamarabb a csillagokat.

Mert a kabátomra éppen megfelelnének.
Hogy ne érezzem magamat egyedül, ha elfelednének
A cimborák, a szeretők, barátok, ami maradt nekem talán,
Elnyel hamar a sötétség. S köszönt "jó napot" a Magány.

Géczi Lajos


Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:
Vates Irodalom-inspirált ruházat női kollekció Vates Irodalom-inspirált ruházat férfi kollekció

Megjegyzés hozzáadása

Minden megjegyzés szűrésre kerül, mielőtt megjelenne

Shop now

You can use this element to add a quote, content...