Halmos Bálint - Novemberi éjjel

Novemberi éjjel

Novemberi éjjel gondolkodni vágyom holott tudom, veszélyes
De mégis megbeszélek magammal valamit 
mert tudom, hogy érdekes 
Először is, füstös az ég, akár a cigi 
Tudnám, miért jó az önpusztítás ily formáját űzni
Aztán a magány kopogtat ajtómon,ilyenkor sokat ellene tenni nem lehet, tudom
A November mindig olyan szürke, mint az érzések, és a füst, amivel elszáll az egész
De mégis olyan hosszúnak tűnik ag egész
Ilyenkor én is színtelen vagyok, és ilyenkor kevesebb esélye van, hogy szentté valaha válok
Hisz az Úr annak szeretne tudni, de ahhoz az egész hónapot át kéne aludni
Hiszen 100 esélyből egy talán sikerül
Aztán egyszer talán az egész megtérül
Nem vagyok Kosztolányi, nem is leszek Radnóti sem, 
De az érzést és az ajándékot tőled 
Nem feledem sosem.

Halmos Bálint
 
Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:
vates irodalmi pólók női kollekció  Vates irodalmi pólók férfi kollekció

Hozzászólás