Jan Müller - Óvatosan

Óvatosan.

Megtévesztő a nagy evolúció,

Igaz' szerelem-csalódás fúzió.

Ravaszan, mélyről nyúl, mélyre ránt,

Ahogy gondolod, mindegy, úgyis fáj.

Ha Te nem akarsz fejlődni,

Válaszd Magad más helyett.

Csak magányban fogsz vergődni,

Míg átugrasz az élmények felett.

Mert szeretni jó. Őszintén. Óvatosan.

Hezitálsz. Miért?

Te sem tudod mi ért.

Aztán mire felfoghattad volna,

Már azt sem látod hol van

A Szeretet.

Féltél az elutasítástól,

Hogy nem kaphatod meg mástól.

Amíg magad kihámoztad újból,

Addig serényen játszottad, buzgón

A szerepet.

Mert szeretni jó. Őszintén. Óvatosan.

Jan Müller

Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:

Megjegyzés hozzáadása