Kánya Attila - Téged látva

Téged látva

Szikrákat láttam
Igéző szemeid és a napsugár
Különös egyvelege szórták rám
Megbénulva, némán álltam

Reménykedve vártam
Miközben már pihenőre vonult a nap
Libabőrödző karodra pillantottam
Inkább útnak indultunk a félhomályban

Lélekben már veled szálltam
Remegő lábakkal feléd fordulva
Ízlelve ajkadat, simítva hűs orcád
Átölelt minket a hold fénye lágyan

Elbúcsúzva, a pillanat mámorában
Csodáltam, ahogy Téged látlak
Lágy melegséggel mellkasomban
Angyalarcod lassan olvadva az éjszakában

Csukott szemmel, emlékeim tárházában
Csavarogva ma is megtalállak
Ahol a szikra újra, s örökké felcsillan
Az idő káprázatának
El nem múló varázsában

Kánya Attila


Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:

vates irodalmi pólók női kollekció  Vates irodalmi pólók férfi kollekció

Megjegyzés hozzáadása

Minden megjegyzés szűrésre kerül, mielőtt megjelenne

Shop now

You can use this element to add a quote, content...