Kémenes Örs - amikor először találkoztunk

amikor először találkoztunk

egy cérnaszál az életünk
ha elszakad zuhanunk, 
de mégis rajta járunk
s velünk tapossák azok
kiket szembesodor velünk a sorsunk
valahova, valamikor kilyukadunk?
vajon később is együtt utazunk?
mindig összefónódhatna a cérnaszálunk?
nem agyalok, 
csak visszamennék a naphoz amikor először találkoztunk, 
hogy elmondhassam magamnak
mi a fenét csináljak
visszamennék a naphoz mikor egymást először láttuk
és újrakezdődhetne táncunk
vajon kezdődik majd új tánc?
ha kell közben bánts, 
de ne eressz el
bármilyen ár is sodor el
lehet, hogy nélkülem több leszel?
a hitemet adom mint előleg
belém rughatsz, hogy megtörjek
csak ne ölj meg, hogy felnőjjek
s verssel a kezemben egyszer
újra eljöjjek...
hogy ott legyek ha kellek neked,
mert nem lesz senki aki engem
így fog majd szeretni
és tudom, hogy sebeink fognak még vérezni, 
de lelkünk elhiszi, hogy
a csillagaink egy jó útra fognak vezetni, 
talán a naphoz amikor először találkoztunk, hogy elmondhassam magamnak, soha ne bántsalak...

Kémenes Örs