Kiss V. Patrik - Rózsafelhők alatt (vers)
Rózsafelhõk alatt
Fuldokló akaratomnak nem tennék soha ellen,
Éjfél után búsan gyûröm lapjaim könnyekkel tele.
Kalandvadász vagy, éjjel az álmomban voltál,
Füledbe súgtam mindazt, mit hallani akartál.
Csak az õ mosolyát akartam, s az legbelülrõl égetett el,
Ékkõ szíved oly ritka kert, mint várat óvni kell.
Az enyém, hideg faház, melyben álmaimban voltál,
Szemedbe néztem s nem sírni próbáltál.
Lelkem hitébe elmondom miért nem rúghatok bele,
Vert gyermekké lett nélküled nincstelen szívem.
Zöld szemû galambmadár, ki mindig álmomban voltál,
Végig szerettelek s te mégsem csókoltál.
Fuldokló akaratomnak nem tennék soha ellen,
Éjfél után búsan gyûröm lapjaim könnyekkel tele.
Kalandvadász vagy, éjjel az álmomban voltál,
Füledbe súgtam mindazt, mit hallani akartál.
Csak az õ mosolyát akartam, s az legbelülrõl égetett el,
Ékkõ szíved oly ritka kert, mint várat óvni kell.
Az enyém, hideg faház, melyben álmaimban voltál,
Szemedbe néztem s nem sírni próbáltál.
Lelkem hitébe elmondom miért nem rúghatok bele,
Vert gyermekké lett nélküled nincstelen szívem.
Zöld szemû galambmadár, ki mindig álmomban voltál,
Végig szerettelek s te mégsem csókoltál.
Kiss V. Patrik