Madarász Mónika - Talán (vers)

Talán

Mondd, hogy kell téged szeretni?
Keresni? Csókolni? Ölelni?
Olyan vagy nekem, mint egy járatlan sziget.
S körülötted én vagyok az óceán.
Soha nem tudlak bejárni,
Csak szíved partját érintem.
Mely oly idegen még és megjátszottan édes és forró egyszerre.
Aztán jövök én aki sós és rideg és melegedni akarok szikla karjaidban.
De az eredmény mindig az unalmas keserű.
Majd, ha engem is megsimogat a forró napfény és megkever a mézes szellő,
Akkor talán.

Madarász Mónika