Mikó Rebeka - Isten látja lelkem
Isten látja lelkem
(Csak gondolkozz el azon, amit mondtam…
Megalvadnak szádban a szavak-
Játszik veled a szél, mint hajló nád, olyan vagy…
„Létezel”
De mégis minek, kinek, ha csak játék vagy?… )- kitekintés
Gondolkozom…
Számban merengnek az általad kimondott lexémák
Belém hasít az érzés ismeretsége
Tudom, hogy reagál a testem…
Agyam elborul aztán, azt mondogatom magamnak: „Nagylány vagy már, meg tudod oldani, nem kell mindenen egyből kiakadni!”
Tudom, hogy vidám vagyok!
Eldöntöttem, hogy az leszek és kész
Kár saját természetem ellen tenni, hisz
Isten azért alkotott meg úgy ahogy vagyok, mert úgy gondolta a legjobbnak
Kétségbevonhatatlanul vonzódom hozzád
Egyszerre taszítasz, s vonsz magadhoz teljesen
Lényed egész testem átjárja_ formálsz mint egy anyagdarabot, melybe egykor életet lehelt egy felsőbbrendű eredendő tisztaság!
Tudom, hogy csak szép vége lehet!
Megtudom csinálni, mert kellesz nekem!
Jobban mint azt hittem volna, bármikor, bárkire!
Elmerülök gondolataim tengerébe, s csak lebegek a cikázó szavak között-
S most először mondhatom, hogy nyugodt vagyok odabent a fejemben ezek láttán, mert tudom minden rendben lesz
Mi félni valóm is lehetne?
Tanulva hibáimból
Hallgatva imáimból
Ráébredve álmaimból jöttem rá, hogy nem csak az általam képzelt világ lehet olyan amilyennek szeretném…
Szeretlek
Ezt senki sem vonhatja kétségbe és nem írhatja felül
Felelősségteljesen vállalom érzéseim valóság-teljes voltát
S vallom egy életen át.
Mikó Rebeka
Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:
