Molnár Ákos - Csend


Csend
 
Fáj
ha nézel
mert máshogy
érzel
mint én
feléd
te szépség,
te gyönyörű músza
kinek lekopott a rúzsa
ajkamról már,
sürgetném az órát,
de az idő
se gyógyítja be a sebet
meghagy egy heget
ami örökre rámragad
ledőlnek a támfalak
amik kordában tartották
Az általunk megírt kották
édes melódiájának csengését
fülemben,
és újra visszazuhanok a
kényelmes üregbe,
ahol nincs más, csak én meg te
ketten, 
elveszünk
saját történetünk
végének mámorában
és tátott szájjal
bámuljuk, hogy a dallam
mely szólt halkan,
velünk,
együtt
elveszett valahol 
de már nem akarod
és én sem
hogy bármi más 
mint csend 
legyen.

Molnár Ákos


Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:
Vates Irodalom-inspirált ruházat női kollekció Vates Irodalom-inspirált ruházat férfi kollekció

Hozzászólok