Nagy Richárd - Ódon pillanat

Ódon pillanat

Lelóg a fa ága,
Alatta pihenek, téged várva.
Reám hull egy levele,
Itt egy lombnyi árnyék, gyere be.

Ropog az ódon vastag törzse,
Csókkal ölellek, szívem szerelme.
Gyökere mélyen öleli a földet,
Álmossá merengíti szememet széped. 

Tavaszias szellő cirógatja a bölcset,
Kettőnk rezdülése, riadt galambot röptet.
Ágára szökken egy daloló pacsirta,
Nevetjük a világot, cinkosan, kacsintva.

Nagy Richárd


Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:
  

Megjegyzés hozzáadása

Minden megjegyzés szűrésre kerül, mielőtt megjelenne

Shop now

You can use this element to add a quote, content...