Pék Bálint Márk - P. J. Felett

P. J. Felett

Belekezdenél-e újra,

ha gondolhatnál a múltra,

hogy érezd ismét meredt lángját

a perzselő homályról lábát

lógató zenének?

mikor szélsefújta fatőben

szavad meghallgatott, hogy jöttem,

panaszkodom, mint vézna ágak,

remegek egy télvetkőzte fában

s mégis rádgondolok?

Égő pusztaság fölé kent

rohadásig feszült kötél leng,

rajta állunk, egyensúlyunkhoz

igazodik a világ, újra vonzz

a hűség, hogy szálljunk,

végül elpattan egy tömött

húr az írás s a valóság között,

megszakad a megszokás szele,

s nem tudom, hogy voltál-e velem

igaz valaha.

Pék Bálint Márk

Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:

Megjegyzés hozzáadása