Rétty Attila - Legalább szerettem (vers)


Legalább szerettem
Ha vége lenne egyszer, legalább szerettem,
Jó emberként éltem, hibáztam, nevettem.
Kergettem az álmom, utolértem néha;
Voltam érett férfi, sokszor gyermek, léha.
Öleltem át sírót, s öleltek át sírva;
Hagytak cserben szóban, néha le volt írva.
Búcsúlevél halom, fiókomba zárva,
Olvastam is sűrűn, ettől voltam árva.
Féltem szívet fogni, nehogy értem törjön,
S vártam a szerelmet, végre egyszer jöjjön.
Fel is adtam néha, ha nem futotta erőm,
Árultam a szívem, de nem volt reá vevőm.
Nem volt mindig tökély, de ember csak lehettem,
S ha véget ér, majd tudom, legalább szerettem.
Rétty Attila (Instagram: @retty_atti)

Hozzászólok