Rétty Attila - Valóság


Valóság

Felébreszt a valóság, pedig én még aludnék,
Ha jót mondanék világunkról, sajnos nagyot hazudnék.
Megváltoztunk mindannyian és nem a jó irányba,
Ártalom és rosszindulat fogott közös igába.
Külső érték lett a fontos, gazdagság és hatalom,
Mivel árthatunk egymásnak, mikor van rá alkalom.
Minden szépség virtuális, minden jóság hazugság,
Nem csoda, ha aludni vágysz, álom lett a boldogság.
Kárörvendő minden ember, maga hasznát kereső,
Aki belerúg, ha netán előtte egy eleső.
Nem beszélünk szerettünkkel, mert a mobilt szeretjük,
S elúszik a boldogságunk, amit annyit "kerestünk".
De megtanít majd az idő örülni a jelennek,
Ha, majd akiket szerettünk, mindannyian elmennek.
Visszamennénk változtatni, de akkor már nem lehet,
Hiába áldoznánk mindent, hogy mentsük a helyzetet.
Szomorú, de sajnos igaz; hogy ha meg nem változunk,
Keserűen, magányosan, könnyek között távozunk.
Ha eljön a végső óra, ki törődik bajunkkal?
Sem a vagyont, sem semmi mást nem vihetünk magunkkal.
Úgy éljünk, hogy ne bánjuk meg, ahogy éltük életünk,
Mert az nem egy álom lesz majd, miből reggel ébredünk.

Rétty Attila
 
Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:

vates irodalmi pólók női kollekció  Vates irodalmi pólók férfi kollekció

Hozzászólok