Schell Réka - Anya (vers)


Anya
 
Máriát nem tudom megírni,
A testet, a lábat, a kezet, az arcot,
A tekintetet, mellyel csak sírni,
Csak azt lehet, megírni nem,
Mert anya nem vagyok.

Ha én lennék a fiú, látnám,
Ahogy mellettem térdepelsz,
Lököd, gyömszlöd le a fejfát,
Hogy felkelni, hogy tovább,
Mialatt összetört csontom repedez.

Ha az anya lennék, vinni tudnám
Helyetted, a tiédet, a karod
Fognám, kulcsolnám, szorítnám,
Az enyém adnám neked,
De anya mégsem vagyok.

Köszönném, hogy tőr
Járja át szívemet, mellyel csak sírni
Lehet, ó mert mindig öl,
Mert a néped mindig gyarló,
Miért kell akkor megváltani.

Feszítlek így hát magam,
Hogy vérzesz, úgy én halok,
S csak azt érzem, boldogtalan
Hogy a fiú sem én vagyok,
S hogy anya, nélküled élni,
Én élni nem tudok.

Schell Réka



Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:

     

Hozzászólok