Sinkó Ferdinánd - Az elmék Ragnarökje
Az elmék Ragnarökje
Ki ürült-e már az Ordorirja ennek a generációnak
Nem hiszünk sem istenben sem
tudományban
Elménk s agyunk csak üresen kongó
vas hordó
Melyet védünk mindentől s
mindenkitől
Kívűlről fényesre polírozzuk, belül pedig kipárnázuk
A helyett hogy mézsörrel telítenénk kiapadt dézsánkat
Mert egyszerűbb meghajolni Kvasir előtt, mint sem torkát elvágni
Vérét felfogni s a megérdemelt korsóból nagyokat szürcsölni
Ehelyett te a saját fejed lékeled meg s
teszed ki mások elé
Viszont lé ami kicsordul sem nektá ,sem vér, inkább a Betegség
Miért elég valakinek a rodhadó feje mások belső lantja helyett
Hány Hercules kell még hány Hydra ellen, és hány fej hogy egy is égjen
Nincs elég fáklya a világon, s ezzen csak egy tisztítótűz segíthet
Nem kell világfákat megmászni, sem fehér lovakat áldozni
Ahhoz, hogy okosat beszélj, s ne csak
lüdérceket és lidérdeket hány ki a teremtő által adott szádon
Nem tudsz sárkány húst a nyelved alá tenni hogy elkerüld a nap tanító sugarait,
de te mégis napernyőt fogsz a kezedben
A fene vigye el mind azokat kik a tudást semmibe veszik s lenézik mindazokat akik a tükrön keresztül a múltat nézik.
S még én érzem magam az élet ajtaján kizárva míg te a küszöbéig se értél el!