Szegedi Hunor - Egy görbe
Egy görbe
Rám mosolyog… visszamosolygok.
Beleborzad a világ.
Mintha összetört volna cseppnyi erőm is.
Rám mosolyog... szívem megdobog.
Dobban s a levegő rezzen.
Kívülről szemlélem forró önmagam.
Kérdem: “Félsz?”… “Ez több annál.”
Dobban s a szívem rebben.
Reppen... egy elcsent pillantás,
Mélyre zárom, kőbe vésem,
Forró sziklaként őrzöm mélyen.
Rezzent... egy örökkétartó villanás.