Szegvári Gábor - Drága hugica


Drága hugica

Valahol, ahol még én is voltam,
Véltem odafutok elképesztő gyorsan.
Virágok simítják puha orcám,
Rád gondolok édes galambocskám.

Galamb vagy te, a legszebb,
A világnak a legeslegszebb.
Jer velem erdőbe, mezőbe,
Majd végezzünk együtt a köztemetőbe.

Téged elfeledni sohasem lehet,
Szívedbe engeded az őrülteket.
Őrült lettem miattad drága galambom,
A gondjaimat érted mind elhalasztom.

Szegvári Gábor



Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:

vates irodalmi pólók női kollekció  Vates irodalmi pólók férfi kollekció

Hozzászólok