T. G. Adrienn - Pince
Pince
Elhallgatlak,
Aztán fogom a színes szitkokat,
S most azokkal a hónom alatt
A pince felé dünnyögök.
Emlék-lakk,
Fedi őket mázos lakk, s lakat,
De attól még ugyanúgy fájnak.
Ezen minek görcsölök...
Elraklak.
Jó helyed lesz itt a molyokkal,
A rég megoldott gondokkal,
Láz felettem hömpölyög.
Elpucollak,
De hogy vegyem rá magam,
Hogy savval mindet lemarjam?