Tankó Tamás - Rohan a vonat
Rohan a vonat
Rohan a vonat az éjszakába,
Beletép a szél szép hajába.
A fény kiszivárog ablakán,
Épp most az élet alkonyán.
Két lámpa szeli a ködös estét,
Sötét éjjel lepi el a világ testét,
Lassan lemállik róla a festék,
Ilyenek a vonaton az esték...
A lassú vonat meg-meg áll,
Néhány utas fel-le száll;
Az ellenőr jegyet kér tőle,
Végül csúszó pénz lesz belőle.
Rohan az őrült, bolond vonat,
Nem áll meg és nem is tolat;
Érzi, hogy már rátört az éjjel
Hogy a kezem, az ablakig ér el.
Tankó Tamás
Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:
