Tschongor Attila - Szavak utolsó útja

Szavak mennek, messze járnak,
csendnek rejtekén harcra várnak.
Szavak mennek, keringenek,
táncot járva, ők tekintenek.
 
Szavak mélyén most lelkem szeme,
patak könnyeimnek csendje,
ők a szavak, kik engem várnak,
harcnak szólnak, s a világnak!
 
Szavak mennek, messze járnak,
csendnek rejtekén lassan halnak.
Csendben lehunyom két szemem,
s imát mormolok s nyújtom kezem.