Vlasics Bálint - Megőrizni a neved
Megőrizni a neved
Nem ismerek már önmagamra.
Valaki kiűzött a sötétből,
Lejött értem a messzi égből…
Tebelőled sarjad a szikra,
Mely énbennem a létet kiszikkasztja.
Meg akarom őrizni a nevedet.
Mindenáron megőrizni…
Szeretném megőrizni a nevedet,
Erre vártam már egy évezredet…
Meg akarom őrizni a neved,
Hogy megragadjam az igaz szépséget…
Minden kósza gondolatom közt
Benned örök hűségre tértem
– kiburjánzott egyszeri éltem.
Egymás mellett feledtük az őszt,
Szívem érted örökön hevülve küzd.
Meg akarom őrizni a nevedet.
Mindenáron megőrizni…
Szeretném megőrizni a nevedet,
Erre vártam már egy évezredet…
Meg akarom őrizni a neved,
Hogy megragadjam az igaz szépséget…
Életem zenitjén voltam elveszve,
Köröttem zajongtak a szentek.
Hiányzott e szempár, mely szeret…
Minden komor nap téged keresve,
Örvénylő szemeidbe beleveszve…
Meg akarom őrizni a nevedet.
Mindenáron megőrizni…
Szeretném megőrizni a nevedet,
Erre vártam már egy évezredet…
Meg akarom őrizni a neved,
Hogy megragadjam az igaz szépséget…
Ne sétálj világnak peremén,
A távolban, túl messze tőlem;
Általad lesz több énbelőlem.
Mert te vagy a csók éjnek-éjén,
S te vagy a csillag az ég tetején.
Vlasics Bálint
Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat:
Ha már erre jársz, nézd meg a kollekciónkat: