„Én csatát vesztek, háborút nem” – Szabó Magda

Szabó Magda a magyar irodalom egyik kiemelkedő asszonya. A Kossuth-, József Attila- és Getz-díjas írónőnek többek között olyan népszerű regényeket köszönhetünk, mint az Abigél, Az Őz, a Régimódi történet vagy az Ókút. Írói pályája – legfőképpen indulása – azonban koránt sem volt viszontagságok nélküli. A második világháború alatt osztályidegenként bélyegezték meg, és mindinkább igyekeztek sikerei útjába állni. Az írónő azonban a kényszerű hallgatás évei alatt és később sem adta fel munkásságát. Bátorság és hűség – ezek voltak Szabó Magda regényeinek állandó jelzői is.

Magyar-latin-történelem szakon végzett, írói pályafutását költőként kezdte meg. Tehetségét hamar elismerték – első verseskötete  a Bárány , a Baumgarten Alapítvány anyagi támogatásával jelent meg 1947-ben, harmincéves korában. Ezt a verseskötetet nemcsak a kritika fogadta kedvezően, hanem maga az alapítvány is, és a kuratórium úgy döntött 1949-ben, hogy megadja rá a Baumgarten-díjat.

„Nem felel a nappal,
és nem felel az éj, -
de hallgat-e valóban,
aki csak nem beszél?”

(Részlet Szabó Magda Valóban c. verséből)

Basch Lóránt, a kuratórium elnöke már közölte a költőnővel, hogy megkapta a díjat, azonban az átvevés napján – Révai miniszter utasítására – végül visszavették a kitüntetést, és más írónak ítélték oda.

"Révai miniszter üzent, s eldöntöttem, válaszolok neki. Tanulta az iskolában a mondást: cum tacent, clamant, mikor némák, akkor ordítanak. Hát én elnémultam, kerek tíz esztendőre, ez volt az én feleletem."

Így hát a hallgatás évtizede következett, és csak a közelmúltban derült rá fény, hogy Magda a versek mellett már évek óta írt prózát is – 1944-ben született első kisregénye, a Csigaház, amely csak nem olyan régóta olvasható nyomtatásban.

Mint az ma már köztudomású, az írónő a látszólagos hallgatás alatt végig alkotott, éppen csak, amit megírt, nem mutatta meg senkinek férjén, Szobotka Tiboron, és baráti körén kívül.

Írói pályája csak 1956 után bontakozhatott ki. Az 1950-es évek végén azonban már mint érett író lépett a nagyközönség elé. 1958-ban jelent meg első regénye, a Freskó, majd 1959-ben Az őz, amely mind a mai napig az egyik legsikeresebb alkotása.

„Én rövid távon valóban vesztek csatát, de megnyerek minden háborút.”

Az évtized végén József Attila-díjat kapott, ezt követően végleg abbahagyta a tanítást, innentől kezdve életét csak és kizárólag az írásnak szentelte. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek, Az ajtó című regénye a The New York Times top 10-es listájára is felkerült. Több regényéből is készült filmváltozat, köztük az Abigélből, amely a vásznon is hatalmas sikert hozott.

Gyakorlatilag élete végégig alkotott, 2002-ben óriási meglepetésként, nyolcvanöt éves korában jelent meg Für Elise című regénye, amely szintén bestseller lett. A kötet folytatását is elkezdte, 2007-es halála okán azonban ezt már nem volt ideje befejezni.

Életéről dokumentumfilm is készült 2018-ban Szabó Magda világsikere címmel, Papp Gábor Zsigmond rendezésében.

(Szerző: Buda Villő)

 

---

Szabó Magdát a héten megjelent legújabb kollekciónk részeként jelenítettük meg pólón, egy idézettel a Valóban című verséből.

Szabó Magdás póló

2 komment

Amoxicillin[/url] Amoxicillin 500mg Capsules kip.jnes.vates.hu.cfl.iy http://mewkid.net/when-is-xuxlya/
ezvodipuz 2020. augusztus. 10.
No Prescription[/url] Amoxicillin Online prd.jsxg.vates.hu.jrk.sk http://mewkid.net/when-is-xuxlya/
akovija 2020. augusztus. 10.

Hozzászólás