Országos felháborodás és előítélet – Jókai Mór és Nagy Bella házassága

„Ebben az országban sok minden, sőt minden: megtörténhetik. És megtörténhetik teljes nyugalommal és zavartalanul. Megtörténhetett az is, hogy meggyalázták, besározták az ország legszentebb öreg emberét [...]”

A fenti sorok Ady Endrétől származnak, aki a Nagyváradi Napló hasábjain adott hangot mélységes megdöbbenésének az ifjú Jókai-házaspárt ért sérelem kapcsán. A cikk háttere, hogy Jókai első feleségének, Laborfalvi Rózának sírján Feszty Árpádné (Jókai fogadott leánya) szétszaggatta Jókai Mór és második felesége, Nagy Bella koszorúját, amellyel kegyeletüket kívánták leróni az elhunyt asszony előtt.

 „Lelkem mélyéből fel vagyok indulva. Nem tudok dolgozni…”

Jókai így nyilatkozott az esetről a Pesti Hírlap munkatársainak.

A frigy az író egész családját és barátai társaságát is felzaklatta, olyannyira, hogy végül Jókai szinte minden kapcsolatot megszakított velük. A „Nagy Bella-házasság” azonban nemcsak a rokonok és ismerősök, hanem a közvélemény rosszallását is kivívta. De mitől is volt ilyen botrányos ez a kapcsolat?

Jókai 13 évvel első felesége, Laborfalvi Róza halála után vette feleségül a húszéves színésznőt, Nagy Bellát, akinek karrierjét ő maga indította el annak idején, és egyengette halála napjáig.

A pár 1897 tavaszán találkozott egymással először, amikor a fiatal Bella bekopogott Jókaihoz, és elszavalta neki a Tetemre hívást, egyszersmind arra kérve az idős írót, hogy vegye pártfogásába őt, és támogassa színiiskolai tanulmányait.

(Nagy Bella)

Jókait megérintette a segítségét kérő fiatal lány, ezért úgy döntött, hogy szárnyai alá veszi és támogatja. Segítségével Bella először a Nemzeti Színházba került, ahol ösztöndíjjal tanult, majd később Rákosi Szidi színiiskolájába járt.

Jókai saját darabjaiban szerepeltette Bellát, és minden fellépésén személyesen megjelent. Hamarosan szárnyra kapott a hír, miszerint a férfi nem puszta mecénása a lánynak, hanem gyöngéd érzelmeket is táplálnak egymás iránt. A szóbeszéd hallatán az író családja azonnal cáfolatot jelentetett meg a lapokban, talán azzal a céllal, hogy így tántorítsák vissza a párt a tényleges házasságtól.

A családtagok kezdettől fogva ellenezték a frigyet, több okból fogva is. A jelentős korkülönbség (54 év), valamint a lány rossz anyagi háttere is aggodalomra adhatott okot a számukra.

Néhány nappal a házasságot megelőzően a rokonok már azt fontolgatták, hogyan tudnák Jókait hivatalos úton cselekvőképtelennek nyilváníttatni.

"A fölött tanácskoznak, hogy lehetne engem az utolsó órában erőhatalommal elszakítani a menyasszonyomtól s mint őrültet, a bolondok házába csukatni? Engemet! Jókai Mórt!"

Ha meg is próbálták, valószínűleg nem tudtak olyan orvost találni, aki hajlandó lett volna ezt az álláspontot igazolni nekik. Így végül minden igyekezetük ellenére, 1899. szeptember 16-án Jókai feleségül vette Bellát.

„A lapok a leghitelesebb formában meghozzák a hírt, hogy a hetvennégy éves aggastyán megházasodott, elvett egy fiatal színésznőt, Grósz Bella kisasszonyt. Az egész országon végigszáguldott a villám gyorsaságával a pikáns hír. És feltárultak egész meztelenségükben a kínos családi jelenetek, melyek azt megelőzték, a baráti közbelépések és minden egyéb, ami azzal összefüggött, végighurcolva a dicsőségtől körülragyogott emberi főt a parázna beszédek, gúnyos tréfák kloákáján. Minden jobbérzésű embernek fájdalmat, lehangoltságot okozott ez.”

(részlet Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora c. életrajzi regényéből)

Olyannyira elmérgesedett a viszony Jókai és a családja között, hogy az író végül minden kapcsolatot megszakított velük, egyetlen örökösévé pedig fiatal aráját tette meg. A pár magához vette az asszony anyját, két húgát és öccsét, akik velük laktak Jókaiék pesti lakásában.

Egyes adatok szerint a házasság az olvasóközönség tetszését sem nyerte el maradéktalanul, Jókai regényeinek eladása kimutathatóan csökkent ezekben az időkben, ez azonban nem különösebben érdekelte az írót, aki láthatóan boldog volt, és aranykorát élte. Házasságuk azonban mindössze öt évig tartott, Jókai 1904-ben bekövetkező haláláig.

Ezt követően komoly pereskedés indult Jókainé és az író családja között, akik bíróságon próbálták meg visszaperelni az örökséget és a Jókai-életmű tulajdonjogát, sikertelenül. Bella a második világháború kitörése után Londonba költözött, ott halt meg 1947-ben, 67 évesen.

„A támadók vesztesek lettek az egész vonalon. Vesztett ügyük lett a bíróság előtt, a nagy­ közönség előtt, a hercehurca azonban sok keserűség nyomát hagyta lelkemben. Megtanított rá, hogy egyes emberek milyen gonoszak tudnak lenni, ha anyagi érdek vagy kielégítetlen szenvedély hajtja őket."

(Részlet Nagy Bella emlékirataiból)

(Szerző: Buda Villő)