Öt dolog, amit lehet, hogy még nem tudtál József Attiláról
1937. december 3-án, azaz épp 83 évvel ezelőtt halt meg a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, József Attila. Az évforduló alkalmából összegyűjtöttünk Nektek öt olyan érdekességet, amelyet talán még nem tudtatok a költőről.
1. József Attila édesapja alig tudott magyarul
A költő apja, József Áron (Josifu Áron) nemcsak írni, de beszélni is alig tudott magyarul. Fehéregyházán, a történelmi Magyarország területén született. Szappanfőző munkásnak tanult, így került Budapestre huszonegy évesen, azzal a reménnyel, hogy tudását a fővárosban jobban tudja majd kamatoztatni. Itt találkozott Pőcze Borbálával, a költő édesanyjával is. József Attila hároméves volt, amikor az apja váratlanul elhagyta a családot. Állítólag Amerikába ment szerencsét próbálni, ám valójában csak Romániáig jutott. Eltűnésének valódi oka az lehetett, hogy Borbála tudomást szerzett a férfi szeretőjéről, a „lánghajú nőről”, Kiss Juliannáról. Az apa ezt írta József Attila idősebbik nővérének, Jolánnak: „mamátok elkergette a tik kenyér kereső apátok.” József Áron és Kiss Julianna kapcsolatából később egy szellemi fogyatékos fiúgyermek is született.
(Részlet József Attila Nemzett József Áron c. verséből)
József Attila édesanyja, Pőcze Borbála mosónő volt, rengeteget dolgozott, hogy felnevelje három gyermekét, akik korán apa nélkül maradtak. Az asszony egyszer megpróbált öngyilkos lenni. A kísérletet – az idősebbik nővér, József Jolán leírása szerint – a tüdőgyulladásból éppen lábadozó, harmadik elemi osztályos Attila akadályozta meg.
Egyes források szerint az első kísérlet tizenöt éves korában volt (Bak Róbert), más adatok szerint már kilenc éves korában, amikor is lúgkővel akarta megmérgezni magát, ám helyette tévedésből keményítőt ivott. A költő a Curriculum vitae-jében így ír:
„...pubertáskori zavarok miatt több ízben öngyilkosságot kíséreltem meg, hiszen valójában sem akkor, sem előzőleg nem állott fölvilágosító barátként mellettem senki sem.”
4. Ugyanazzal a betegséggel diagnosztizálták, mint Ady Endrét is
József Attilát és Ady Endrét egyaránt depresszióval diagnosztizálták, amit akkoriban – a kor egészségkultúrájának megfelelően – neuraszténiának (magyarul ideggyengeségnek) neveztek.
(Részlet József Attila Minden rendű emberi dolgokhoz c. verséből)
5. József Attila sosem kapta meg a „József Attila-díjat”
Természetesen a Baumgarten-díjról van szó, amely akkoriban a legrangosabb irodalmi elismerésnek számított, és a legnagyobb pénzjutalommal is járt. Egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk a Babits és József Attila között vívott kegyetlen tollpárbajról, minek következtében a költő már csak halála után, posztumusz kaphatta meg a kitüntetést, vagyis a Baumgarten-nagydíjat. A dolog rendkívüli iróniája abban rejlik, hogy a Baumgarten Alapítvány megszüntetése után a kitüntetés helyét a Minisztertanács által alapított József Attila-díj vette át, amely mind a mai napig az egyik legrangosabb állami, irodalmi kitüntetésnek számít.
(Szerző: Buda Villő)