A 13 legnépszerűbb irodalmi idézet
Több, mint másfél éve jelenítünk meg irodalmi idézeteket a közösségi médiában, a Vates Instagram és Facebook oldalán. Ez idő alatt több, mint 1000 idézetet osztottunk meg, melyeknek a nagy részét ti küldtétek be hozzánk. Bár sokszor mondják – egyébként nagyon helyesen -, hogy a népszerűséget nem érdemes a lájkok számában mérni, ezúttal most kivételt teszünk. Az idézetes posztjainkra érkezett lájkok és megosztások alapján ugyanis kaptunk objektíven is mérhető sorrendet arról, hogy melyek a legnépszerűbb magyar irodalmi idézetek. Következzen válogatásunk a magyar irodalom nagyjaitól.
„Egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.”
(Esterházy Péter – Termelési-regény)
--
„Nem a bor volt jó, hanem a borozás.”
(Márai Sándor – Boros könyv)
--
- Tudsz játszani?
- Tudok.
- És szeretsz is?
- És szeretlek is.
(Fodor Ákos – Tündérpárbeszéd)
--
„Boldoggá az tehet, aki boldogtalanná is.
Van, akit azért gyűlölsz, mert szeretni is tudnád.
A biztos megöl, de túléled. A kétely éltet, de belehalsz.
Az igazit elhagyjuk a többiért. A többit az igazi miatt.”
(Márai Sándor – Aforizmák)
--
„Karácsonykor könnyű szeretni, de mi van azokkal a sokszáz hétfőreggelekkel?”
(Parti Nagy Lajos – Angyal és vonóhorog)
--
„amit keresel, nincs
magadat keresed másban”
(József Attila – Szabad ötletek jegyzéke)
--
„Ha mindig csak megértek,
hol maradok én?”
(Szabó Lőrinc – Az Egy álmai)
--
„Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.”
(Ady Endre – Őrizem a szemed)
--
„Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz”
(József Attila – József Attila)
--
„Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan."
(Pilinszky János – Átváltozás)
--
„A szeretleken nagyjából azt értem, hogy hiányzol akkor is, ha itt vagy.”
(Simon Márton – Polaroidok)
--
“Szeretni puszta illemtan.
Ki üres, részed nem lehet.
Semmim sincs, de velem van
az, hogy elengedtelek."
(Závada Péter – Macskakör)
--
„Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
Játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
S akarsz, akarsz-e játszani halált?”
(Kosztolányi Dezső – Akarsz-e játszani?)