Minden idők egyik legrosszabb hírű írófelesége – Madách Imre és Fráter Erzsébet

„Az ilyen féle lányoknak udvarol az ember, de nem veszi őket feleségül.”

Így nyilatkozott Madách Imre egyik barátja Fráter Erzsébetről, Madách későbbi feleségéről, aki minden idők egyik legrosszabb hírű írófeleségeként vonult be a magyar irodalomtörténetbe. Az kétségtelen, hogy megromlott házassága okán Madách végzetesen csalódott a nőkben. A női nemről szerzett keserű tapasztalatát papírra is veti legismertebb művében, Az ember tragédiájában is, Éva alakja által.

„Anyámnak köszönheti Éva, hogy kirívóbb színekben nem állítottam elő”

– írja Madách, aki megrögzött nőgyűlölőként halt meg, tíz évvel válásuk után.

De valóban megérdemli Fráter Erzsébet a legrosszabb írófeleség címét?

(Madách Imre)

A pár 1844-ben, egy farsangi ünnepélyen, nevezetesen a losonczi bálban ismerkedett meg egymással. Madách akkor huszonegy éves volt, Erzsi pedig tizenhét. Az életvidám, fiatal lány hamar elbűvölte az írót, aki a nagy, romantikus szerelem lehetőségét látta meg benne, noha természetük szerint nem illettek össze. Madách visszahúzódó, befelé forduló alkat volt, míg Fráter Erzsébet nyugtalan, szórakozásra vágyó egyéniség, aki szeretett táncolni, társaságba járni, és élvezte a nemes ifjak szakadatlan udvarlását.

Az író így mutatja be a lányt legjobb barátjának, Szontagh Pálnak:

„Hol is kezdjek írni ezen minden vonzó és minden álnok, minden jó és minden könnyelmű, minden lelkület és minden cynimus mykrokosmusáról?”

A házasságot Madách anyja, s a jóbarát Szontagh is ellenezte, mert véleményük szerint a leány nem való feleségnek. A költő azonban nem így gondolta, szerinte Erzsi az egyik legeredetibb, legélettelibb személyisége volt környezetének, így megtartották az esküvőt, 1845-ben.

(Fráter Erzsébet)

Madách anyja, a hírhedten fösvény Majthényi Anna beleegyezett ugyan a házasságba, ám nem volt hajlandó egy fedél alatt lakni menyével, akit könnyelmű és követelőző lánynak tartott. Így az ifjú pár a család csesztvei birtokrészére költözött be, hogy a két nőnek ne kelljen elviselnie egymást.

A házasság első évei boldogan teltek. Kapcsolatukat gyermekeik születése is megerősítette (Aladár, Jolán, Borbála). A rövid, boldog időszak azonban hamar, egészen pontosan 1852-ben véget ért, amikor is letartóztatták az írót, aki Kossuth halálra ítélt titkárát bújtatta parócai birtokának erdészházában. Madách ezután Pozsonyban majd Pesten raboskodott, birtoka jövedelmét pedig lefoglalták.

A férfi természetesen bízott benne, hogy távolléte alatt anyja és felesége támogatni fogják egymást, ez azonban nem így történt. Erzsi magára maradt a gyerekekkel, a családi birtok jövedelmét kezelő Majthényi Anna pedig szinte semmivel sem támogatta Erzsit, akinek később fel is rótták, hogy fogságban lévő férjének folyamatosan a pénztelenségről panaszkodott. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Erzsi akkoriban utolsó idős terhes volt negyedik gyermekükkel.

(Madách anyja, Majthényi Anna)

Mire a költő hazatért, a családi élet szinte teljesen megromlott. Anyagi helyzetük javítása érdekében a férj úgy döntött, Alsósztregovára költöznek, az anyóshoz, amit Erzsi természetesen árulásként élt meg. Hogy beverje az utolsó szeget is házasságuk koporsójába, úgy döntött, ellátogat férje nélkül a losonczi bálba, ahol férfitársaságban mulatozott, mint egykor, lánykorában. Várható volt, hogy Madách nem fogja elviselni a pletykákat, így anyja határozott óhajára úgy döntött, elválik Erzsitől. Házasságukat 1854. július 25-én bontották fel.

Fráter Erzsébet ezután visszaköltözött apja birtokára. A nőt övező pletykák azonban ekkorra már olyannyira megszaporodtak, hogy a magányos, rosszhírű asszony csak a legrosszabb társaságban talált barátokra. Vagyonát elveszítette, inni kezdett, néhány évvel később pedig szellemileg is teljesen leépült. 1875-ben, egy szegénykórházban halt meg. 

Hogy Fráter Erzsébet valóban a magyar irodalomtörténet egyik legrosszabb írófelesége volt-e, vagy csak egy fiatal lány, aki keveset tudott a világról, és mindössze boldogan akart élni, talán egyéni megítélés kérdése. Annyi azonban bizonyos, hogy házasságuk és válásuk keserű csalódással töltötte el a költőt.

Bár Madách meglehetősen sok művet írt, lényegében mégis egykötetes szerzőként, Az ember tragédiájának írójaként tartjuk számon. A gyakran csak Tragédiaként emlegetett drámai költemény máig őrzi az író közéleti és magánéleti csalódásainak lenyomatát.

(Szerző: Buda Villő)